Zalacsány múltja

Valószínűleg már a római korban lehetett itt lakotttelepülés, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva Zalacsányon keresztül szelte át a Zala völgyet. A helység neve első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett,Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt. A Csák család a Csány család őse. Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában.

Zalacsány az újkorban

A múlt század első felében szabályozták a Zala-folyót, így megszűntek a  nádasok és megszűnt az áradás veszélye.  A múlt század végén megépült a Zalacsányon áthaladó Balatonszentgyörgy Zalabér Batyki vasútvonal, mely valóságos  forradalmat jelentett a teherszállítás és a személyszállítás számára. Megépült a kövesút Zalaapáti és Zalaszentgrót között, majd ezen a vonalon 1964-1965-ben elkészült a műút.