Döntéshozatalok, ülések

Közérdekű adatok / II.Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok / VII. A szerv döntései, koncepciók,tervezetek, javaslatok / Döntéshozatalok, ülések

Döntéshozatalok, ülések

Zalacsány község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

18 § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes távolléte, vagy a döntésből történő kizárása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra- 15 percre- felfüggeszti. Ha ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével hívja össze.

(6) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

19. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása;

c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben;

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik;

f) az ülés rendjének biztosítása;

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása;

i) szavaztatás;

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, az alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek kivételével, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti. A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszolni kell. Rendkívül indokolt esetben megadhatja a polgármester a felszólalási jogot olyan személyeknek is, akiknek egyébként nincs tanácskozási joguk.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A képviselők kérdésüket az ülést megelőzően írásban benyújthatják a polgármesterhez. A válaszok elhangzása után a kérdezők nyilatkoznak annak elfogadásáról. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(8) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.A vitát a képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(9) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban

(10) A polgármester gondoskodik a testületi ülés fenntartásáról, a tanácskozás rendjének megtartása érdekében:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti,

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés a polgármester visszatéréséig félbeszakad.

(11) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(12) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

A döntéshozatal szabályai

20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként, vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

(8) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a döntést – az Mötv.42. §-ban meghatározott ügyek kivételével- meghozhatja.

21. § (1) Az e rendeletben meghatározott kérdések szabályozásához minősített többség szükséges.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(4) A tárgyalás alá vett ügyben saját személyére nézve érdekelt tag az ülésen az ügy tárgyalása és a határozathozatal alatt jelen lehet, de a döntéshozatalban nem vehet részt.

(5) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49 § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját 2 hónapra 25 %-kal csökkenti. A tiszteletdíj csökkentéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

A szavazás módja

22. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással, vagy titkos szavazással hozza meg. Szavazni személyesen kell.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(5) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen” „nem” „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

23.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.

(2) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.

(3) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). Az Ügyrendi Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

A szavazás módja

22. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással, vagy titkos szavazással hozza meg. Szavazni személyesen kell.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, illetve név szerinti szavazással történik.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(6) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(7) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

23.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében foglalt ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztása során.

A képviselő-testület döntései

24.§ A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) önkormányzati határozatok

A képviselő-testület határozatai

25. § (1) Az egyszerű többséggel hozott határozathoz a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

(3) A Mötv. 50 . §-ában meghatározott eseteken túl minősített többség szükséges:

a.)hitelfelvételhez,

b.) az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonba lévő vagyontárgyak törzsvagyonba kerüléséhez, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,

c.) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához

26. § (1) A képviselő-testület határozata:

a) normatív határozat;

b) egyedi határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Zalacsány község Önkormányzat Képviselő-testülete;

b) a határozat sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) a határozat közzétételének évét arab számmal;

e) zárójelben:

ea) a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal;

eb) egyedi határozat esetében a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) a „határozata” kifejezést és

g) a normatív határozat címét.

(4) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

a) a napirend elfogadásáról;

b) az ügyrendi kérdésről;

c) olyan ülésvezetési kérdésről, amelyről a szervezeti és működési szabályzat szerint a képviselő-testület vita nélkül dönt;

d) a képviselőtestületi döntést igénylő ügy napirendben érintett személy, hozzászólásának biztosításáról;

e) a határozati javaslat, rendelet tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról;

f) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el.

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15. napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

Önkormányzati rendelet

27.§ (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(3) Helyben szokásos módnak minősül az Önkormányzat hirdetőtáblájára történő kihelyezés

(4) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Mötv. 51. § (3) bekezdése tartalmazza.

(6) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Zalacsány község Önkormányzat Képviselő-testületének;

b) a rendelet sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal;

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét.

28.§ (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a polgármester, az alpolgármester,

c.) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző.

(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.

(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg és közmeghallgatást tarthat,

b) a rendelet tervezetet az Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el,

c) a jegyző – a polgármester egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással és hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 10 napon belül, de legkésőbb a hatályba lépését megelőző napon ki kell hirdetni.

(5) A jegyző gondoskodik a hatályos rendeletek nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

Interpelláció, kérdés, bejelentés

29. § (1) A képviselő-testület tagja önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

30. § (1) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(2) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

31. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

32. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

Zalacsány Község Önkormányzat üléseinek jegyzőkönyve

2021.év

Nyilvános ülés jegyzőkönyve

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.09.16.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.07.19.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.07.08.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.10.28.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.11.08.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.11.25.

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2021.12.09.

2020. év

Nyilvános ülés jegyzőkönyve 2020.11.02