|
Zalacsány kezdőlap > Településünk > Település története
ZALACSÁNYKÖZSÉGHIVATALOSHONLAPJA |
Zalacsány múltja
Valószín űleg már a római korban lehetett itt lakotttelepülés, mert az egykori római út Zalaapáti felől haladva Zalacsányon keresztül szelte át a Zala völgyet.
A helység neve első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király ,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett, Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta. A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a XIV. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben mint annak birtokosa szerepel. A terület ekkor a Hahót nemzetbeli Csák család birtoka volt. A Csák család a Csány család őse.
Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában.
|
|||
Zalacsány az újkorban A múlt század els ő felében szabályozták a Zala-folyót, így megszűntek anádasok és megszűnt az áradás veszélye. A múlt század végén megépült a Zalacsányon áthaladó Balatonszentgyörgy Zalabér Batyki vasútvonal, mely valóságos forradalmat jelentett a teherszállítás és a személyszállítás számára. Megépült a kövesút Zalaapáti és Zalaszentgrót között, majd ezen a vonalon 1964-1965-ben elkészült a műút. |
||||